Az emberi emésztőrendszer sokkal könnyebben kezeli a kecsketejet, mint a tehéntejet. Ezzel szemben minimális (gyakorlatilag csak nyomokban) tartalmazza a β-kazein A1 fehérjét, amelyre ma már sokan allergiásak. Az emésztőrendszer gyulladásos reakciója mögött is állhat, ami aztán görcsökben vagy puffadásban nyilvánul meg. A kecsketej túlnyomó többségében A2 β-kazeint tartalmaz, ami a gyomorban lágyabb massza kialakulását eredményezi. Ez így könnyebben áthalad az emésztőrendszeren, és sokkal jobban emészthető.

A kecsketej másik fontos jellemzője, hogy összetételét tekintve sokkal közelebb áll az anyatejhez, mint a tehéntej, és nagyobb mennyiségben tartalmaz bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat. Például 46%-kal több A-vitamint, 37%-kal több C-vitamint tartalmaz, és magasabb a D-, B2- és B6-vitamin-tartalma. Ásványi anyagok tekintetében 33 %-kal több magnéziumot és 10 %-kal több kalciumot tartalmaz. Ez egyébként elengedhetetlen a csontok természetes növekedéséhez, valamint erejükhöz és szilárdságukhoz. A kecsketej előnyeinek listája azonban itt még nem ér véget. Több jódot, szelént és taurint is tartalmaz.

Minden tej egyik alapvető összetevője a zsír. Nemcsak könnyen hozzáférhető energiaforrás, hanem a gyermekeknél az immunrendszerük fejlődését is befolyásolja. A tejben apró gömbök formájában található meg, amelyeket egy lipo-fehérje membrán borít. A kecsketejnek pedig kisebbek a zsírgömbjei, mint a tehéntejnek, ami egy másik ok, amiért az emberek jobban emésztik. A kecsketej emellett nagyobb mennyiségben tartalmaz MCT-zsírokat (egyszerűbb szerkezetű olajok), amelyek gyorsabban felszívódnak a csecsemőkben, és amelyek biztosítják számukra a szükséges energiát.

A kecsketej vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy a tehéntejhez képest akár hatszor több prebiotikus oligoszacharidot tartalmaz, valamint HMO-t (Human Milk Oligosaccharides), azaz az anyatej oligoszacharidjait, amelyek többek között a probiotikus baktériumok táplálékai. Nemcsak gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, hanem támogatják és megkönnyítik az emésztést is. Ezek az oligoszacharidok segítik a csecsemők természetes immunitásának fejlődését, különösen a korai szakaszban.

Mindezek az előnyök a Kendamil kecsketej esetében adottak. A kecsketej használata miatt kevésbé allergén, mint a tehéntej, és lágyabb masszát képez a gyomorban, amelyet a görcsökre és puffadásra érzékeny babák pocakja könnyebben feldolgozhat.

Források:

Kulkarni PS, Dole KK. Investigations in viscosity of milks. J. Dairy Sci. 1956; 9: 68–79.
Attaie R, Richter R. Size Distribution of Fat Globules in Goat Milk J Diary Sci. 2000; 83: 940-944.
Ohiokpehai O. Processed Food Products and Nutrient Composition of Goat Milk Pakistan Journal of Nutriton 2003; 2(2): 68–71.
Rial SA et al. Gut Microbiota and Metabolic Health: The Potential Beneficial Effects of a Medium Chain Triglyceride Diet in Obese Individuals Nutrients 2016; 8(5): 281.
Odle J. New Insight into the Utilization of Medium-Chain Triglycerides by the neonate:Observations from a Piglet Model The Journal of Nutrition 1997; 127(6): 1061–1067.
Clark S, Sherbon JW Alpha s1-casein, milk composition and coagulation properties of goat milk Small Ruminant Research 2000; 38(2): 123–134.
Pattanayak S. Regular lactation in non-estrus and nonpregnant goat for years – a cesa report. Exploratory Animal and Medical Researc 2013; 3(2): 190–192.
Docena GH et al. Identification of casein as the major allergenic and antigenic protein of cow´s milk Allergy 1996; 51(6): 412–416.
Elsayed S et al. Evaluation of the Allergenicity and Antigenicity of Bovine-Milk alfa1-casein Using Extensively Purified Synthetic Peptides Scandinavian Journal of Immunology 2004; 60(5): 486–493.
Ceballos LS et al. Composition of goat and cow milk produced under similar conditions and analyzed by identical methodology Journal of Food Composition and Analysis 2009; 22(4): 322–329.
Kumar S et al. Nutritional Features of Goat Milk – A Review Indian J. Dairy Sci. 2012; 65(4): 266–273.
Martinez-Ferez A et al. Goat´s milk as natural source of lactose-derived oligosaccharides: Isolation by membrane technology International Diary Journal 2006; 16(2): 173–181.
Leong A et al. Oligosaccharides in goat’s milk-based infant formula and their prebiotic and anti-infection properties. British Journal of Nutrition, 2019; 1.
Hyo-Hee K, Sung-Seob Y, et al. Galactooligosaccharide and Sialyllactose Content in Commercial Lactose Powders from Goat and Cow Milk Korean J Food Sci Anim Resour. 2015; 35(4): 572–576.